Újlipótváros a két világháború között épült ki, jellegzetes modernista (bauhaus és art deco stílusú) bérházaival, amelyek ma is meghatározzák a városrész arculatát. A Szent István park és a Duna-korzó közelsége miatt a főváros egyik kedvelt, polgári jellegű lakónegyede.

2011-ben 36 888 lakosa volt a városrésznek. A XIX. század végén még ipari jellegű terület volt, gyárak, köztük a Király Sörfőzde és számos malom működtek itt, amikor Budapest a malomipar egyik európai központjának számított. A két világháború között kiépült városrészt jelentős zsidó közösség lakta, amely a főváros polgári, értelmiségi rétegének fontos részét adta.