A Hármashatár-hegy nevét onnan kapta, hogy régen három település (Óbuda, Pesthidegkút és Solymár) határa találkozott a csúcsán. A hegy ma is kedvelt kiránduló- és piknikhely, valamint a siklóernyősök és sárkányrepülők egyik fő budapesti felszállóhelye.

A 495 méter magas, dolomitból felépült hegy Budapest első komolyabb repülőterének, a Hármashatárhegyi repülőtérnek is otthont adott: az 1930-as években vitorlázórepülők használták, 1940-ben pedig Petőfi Sándor Repülőiskola néven nyílt meg rajta oktatóhely. A hegy alatt húzódik többek között a 32 kilométernél is hosszabb Pál-völgyi-barlangrendszer, a csúcson pedig 1929 óta áll az Árpád-kilátó.